SZERELMES BARANGOLÁS GYULÁN

A Hotel előtt helyezkedik el a Corvin lakat, mely a barátságos, rendezett, díszkivilágítással ellátott kis utcában közkedvelt helyszín fotózáshoz a gyulaiak, a szálloda és a város vendégei számára egyaránt. Itt a szerelem egyik „alanya” maga a város, a lakaton ez áll: I love Gyula! Ez az a lakat, amely mellett (így vagy úgy) nem lehet szó nélkül elmenni. Aki megáll, biztosan fotózni is fog és a fotókon keresztül a lakat a világhálón indul útjára.

A Világóra legfelső eleme egy üveggömb, mely egyszerre jelképezi földünket és a világ egységének szükségességét. A gömbhöz kettős szimbolikájú talapzat tartozik, melynek felső, 12 egyenlő részre osztott gránittáblákból álló része a helyi időt, illetve a világ időzónáihoz tartozó pontos időt mutatja.

"Az egyes időzónákban, a jellemző nagyvárosokon kívül, azokat a híres gyulai történelmi személyeket kívántuk feltüntetni, akik az adott időzónában Gyuláról elszármazva váltak munkásságukon keresztül híressé, illetve az adott időzónából elszármazottan tevékenységükön és szellemükön keresztül jelentősen befolyásolták a város szellemi, kulturális, anyagi értékgazdagodását."

(Bozó András)

A gránit talapzat alsó felének domborművein, melyeket helyi művészek készítettek, Gyula kiemelkedő történelmi alakjai és a város nagy pillanatai jelennek meg.

Talán a legtöbb fotó a Gyulai Vár után a Kossuth téri körforgalomban lévő szökőkútról készült eddig. Környezete sokak kedvelt pihenőhelye tavasszal, nyáron és ősszel, attrakciói fotósok számára inspirációként szolgálnak.

A Százéves Cukrászda, mint ahogyan a nevéből is kitűnik, már két emberöltővel ezelőtt is működő cukrászműhely volt Gyulán. A belvárosi katolikus nagytemplom tőszomszédságában található épülete, mely patinás berendezési tárgyai és eredeti bútorzata miatt is vonzza a turistákat. A cukrászdában nagy a kínálat süteményekből, fagylaltokból, de a híres gyulai Kézműves Cukrászda remekeit is megvásárolhatják a betérők. Csodálatos bonbonok csábítják az édesszájúakat, melyek akár kedves ajándékok is lehetnek szeretteinknek. Ennél a megállónál mi is szeretnénk Önöket megajándékozni egy kis meglepetéssel.

A tér fókuszában az Erkel szobor áll. Nemzetiszín virágágyásban lebeg. Az Erkelangyal fejét glória öleli körbe. A glória ütemelválasztó tizenhat szegmensre bomlik. A rózsa gránit pentaton centrális burkolat hangjegyei világító csillagok. Csillagok és Világmindenség. Tér és Idő. Himnusz Csillagkép született. Angyaltest-Szárny-Fanfár gránithártya a kertben. Mindez egy versenyzongorába zárva. Szférák zenéje. Tisztelet az Eleinknek. Áldottak vagyunk.

Gyulán, a Szent László utca felől a várhoz vezető sétányon végig haladva, több, gyulai kötődésű neves személyiség szobrát ismerhetjük meg.

A Szent Miklós park szobrai

A Szent Miklós park szoborsétányának egyik kiemelkedő alkotása Búza Barna Ady Endrét ábrázoló munkája. A XX. század egyik legnagyobb magyar költőjének és újságírójának 1973-ban készült kétszeres életnagyságú mellszobra süttői fehér mészkőből készült.
A sétány másik impozáns alakja a Gyula közelében található Ajtós községből származó festő és grafikus, Albrecht Dürer mellszobra.

A német reneszánsz nagy művészét Kocsis András öntötte bronzba 1963-ban. A kétszeres életnagyságú szobor kő magasabb posztamensen áll.

A művészek sorában megtalálhatjuk továbbá Makrisz Agamemnon 1962-ben készült Bartók Bélát megörökítő másfélszeres életnagyságú bronz mellszobrát is.

Bartók után Szabó László megformálásában József Attila mellszobrának látványa tárul elénk, mely dunaharaszti fehér mészkőből készült 1966-ban.

A török hódoltság visszahúzódását követően Harruckern János György felső-ausztriai iparos családból származó katonatiszt III. Károly magyar királytól szolgálatai fejében kapta a majd’ egész Békés vármegyére kiterjedő területet. A csaknem elnéptelenedett megyét ő telepítette újra magyar, német, szlovák és román telepesekkel. A gyulai kastély barokk tömbjét fia, Harruckern Ferenc alakította ki, akinek unokája, Wenckheim Ferenc párját ritkító nemesi rezidenciává bővítette az épületet, mellé lovardát emelt, parkjába és télikertjébe egzotikus növényeket ültetett.
A kastély Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került az Almásy család birtokába. Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett, öccse, Kálmán a világháború kitörésekor Angliában maradt. A II. világháború után a kastélyt államosították, az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző szakiskolát és kollégiumot, majd csecsemőotthont helyeztek el. Az 1960-as években a kastélypark nagyobb részén termálfürdőt alakítottak ki. A kastélyt az 1990-es években fokozatosan kiürítették.

Az elhelyezkedés és az építőanyag ellenére a 16. század második felében Gyula Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.
A gyulai uradalmat 1403-ban adományozta Zsigmond király Maróti János macsói bánnak. A Marótiak kihalásával a terület a király, Hunyadi Mátyás tulajdonába került, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta azt.
A vár 1566-ban (Szigetvár elestének évében) került török kézre, 63 napon át tartotta a hatalmas, megközelítőleg 30 ezres török sereggel szemben mindössze 2 ezer várvédő. Tulajdonképpen nem is bevették, a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhas járvány miatt adta fel azt Kerecsényi László várkapitány.
A 129 évnyi török uralom után a területet a Harruckern család kapta meg, a várat gazdasági célokra hasznosították: pálinka- és sörfőzőt, illetve cselédlakásokat alakítottak ki benne. A sikertelen 1705-ös kuruc ostrom után a katonai jelentősége megszűnt. A történelem forgatagába még 1849-ben került be: itt szállásolták el a fogoly Damjanich János és Lahner György tábornokokat.
A vár régészeti feltárása és rekonstrukciója az 1950-es években kezdődött meg, múzeum 1962, színház 1964 óta működik benne. Mai, teljesen megújult formájában 2005-től 24 kiállító teremmel várja a látogatókat.
A vár nem csak kiállítótér, hanem élettel teliszíntér, ahol nagyobb rendezvények alkalmából többször begyújtásra kerül a kemence, sülnek az ízletes kenyerek, fellobban a kovács tüze, elindul a fazekaskorong…
A várkápolna és a lovagterem rendszeres ad otthont esküvőknek, fogadásoknak. Az egykori borozó helyén pedig időszaki kiállítóteret alakítottak ki, s kamarakoncerteket rendeznek benne. Mindezeket a hét bizonyos napjain korhű, jelmezes tárlatvezetés teszi még színesebbé. A Gyulai Vár és a mellette elhelyezkedő Honvédtiszti Emlékhely 2012-ben felvételt nyert Magyarország történelmi emlékhelyei közé.

Az Élővíz-csatornán átívelő, romantikus hangulatú híd, amelyre a szerelmesek szívesen tűzik ki szerelmük zálogaként lakatjukat. Ezen a ponton Önöknek is lehetőségük van emléket állítani szerelmes barangolásuknak és elhelyezhetik a hídon csomagjukhoz kapott szerelemlakatjukat.

Városunk belvárosában elhelyezkedő hangulatos játékszalon, ahol szeretnénk Önöket megvendégelni egy páros alkoholos vagy alkoholmentes koktélra. A játékszalon remek lehetőség a szabadidő kulturált eltöltésére, többféle billiárd, snooker és koktélok várják a város szívében barangoló betérni vágyókat.